[343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1] [Archívum]
Lassan elindul a Bach rendszer a zenekarban. Ha valakinek nem tetszik csináljon forradalmat. |
Csak egy kicsit mérges voltam, túl sok negatív sugallatú hír érkezett el hozzám egyszerre. És mék a hejesirássom se elégiti kí a minimállís színtyet. Na szörfözetek, egy ketté harapott vajkrémes kenyeren. Ja és a zene mindig jó, használja ön is. |
Hogy az a marékba toszós kurva élet bassza meg azt a kibehágott JOhn Travolta kedvű értékelésű fából faragott jó büdös seggen picsázott katasztrófa mindenit.
|
nem fogsz tudni megtériten istennel spanok vagyunk de akkor is egy faasz
-mit mondott krisztus a kereszten?
-életemben nem volt még ijen szar húsvétom... |
Ja Laci, ha káromkodsz is csak mértékkel. Az Istennek káromlását pedig fejezd be mert keresztes háborút fogok ellened indítani.
Megértő türelmedet előre is köszönöm, ha meg nem nyald ki a seggem
Üdv.: Lajbi |
na nehogymár a kurvaisten bassza meg. Laci voltam pá ! kacsacsőr rulez ! |
A kacsacsőrű emlős kb. 50 cm hosszú állat. Áramvonalas testalkata a hódéra emlékeztet, ám széles és lapos szájszerve („csőre”) a kacsáéra hasonlít (viszont nem szaruból, hanem kemény bőrből van, és ennek megfelelően érzékenyebb). Fogai sincsenek (csak az újszülötteknek). Testtömege 700 és 2400 g között változik: a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A hímek hátsó lábaikon „sarkantyúkat” (avagy „fullánkokat”) viselnek, és azokhoz méregmirigy csatlakozik: a sarkantyúkat vetélkedéseikben használják. A méreg nem veszélyes, de rendkívüli fájdalmat okoz, amit fájdalomcsillapítók (közéjük értve a morfiumot is) sem mérsékelnek. Valószínűsítik, hogy a kacsacsőrű emlős mérge közvetlenül a fájdalomreceptorokra hat.
A részlegesen vízi életmód eredményeként ujjai között úszóhártya alakult ki. A vízben főleg lapos, a hódokéra emlékeztető farkával hajtja magát.
A kacsacsőrű emlős úszás közben nemcsak szemét csukja be, de orrlyukait és fülét is szorosan bezárja, miközben csőrét oldalirányban ide-oda ingatja (ezt szakkád mozgásnak nevezik). Csőrének mindkét felületén körülbelül negyven-negyvenezer, vízszintes sorokba rendezett elektromos érzékelő és további harmincezer nyomásérzékelő pálcika található. A két sejtfajta az ember látókérgére emlékeztető módon rétegződik a csőr felületén, és az agy tevékenységének jelentős részét az ezektől kapott információk feldolgozása köti le. Úgy tűnik, a kétféle adat együttes feldolgozásával a kacsacsőrű emlős egyfajta "víz alatti térlátásra" tesz szert. Az elektromos érzékelők felfogják az egészen kis állatok egészen kis izommozgásai keltette jeleket is, a nyomásérzékelők pedig a vízben álló, lebegő, illetve mozgó dolgokról visszaverődő (illetve általuk keltett) hullámokat észlelik. A kétféle információ együttes feldolgozása (figyelembe véve a két jel sebességkülönbségét) lényegesen jobb képalkotást tesz lehetővé a zavaros vízben, mint a látás. Az érzékelő pórusok módosult nyálkamirigyek.
Hasonló elektromos érzékelést fejlesztett ki az ugyancsak zavaros édesvízben halászó lapátorrú tok (Polyodon spathula).
Párosodás után a nőstények hosszabb üreget vájnak, és ebben rakják le, majd költik ki tojásaikat (általában kettőt). A tojások gömb alakúak, fehérek, lágy héjúak (mint a hüllőké) és kb. 11 mm átmérőjűek. A nőstények testükkel melengetik a tojásokat, amíg ki nem kelnek a teljesen fejletlen kicsinyek, akik az erszényesek újszülötteihez hasonlóan vakok és csupaszok. A kicsinyeket a nőstények anyatejükkel táplálják, ám a tej nem az emlőbimbóikből jön (az nincs nekik), hanem a hasi bőrszövet alól szivárog, mint az izzadság. A nőstény 3-4 hónapig gondozza kicsinyeit, és ha vadászni megy, betemeti a nyílást. A hímek nem vesznek részt az utódok gondozásában. |
Pontosan így van!
-Mit őriz a gulyás?
-Gulyáslevest! :) |
....szilvát aszalni, szilvát aszalni.... |
Vasvellával nem lehet.... |
Hát na, mondjuk a maláj tapír a legnemesebb faj a tapírféléknél.
SANDOKÁN? SANDOKÁN |
Halihó srácok!
Ákos vagyok! Küldtem egy kis infót a tapírról, ha már a hétvégén meg gondolom már egy hónapja csak ez a téma otthon. Üdv nektek! Este randevúzok a lánnyal!!! Szorítsatok...vicc tudjátok hogy nem kell semmilyen segítség nekem, hiszen én lehengerlő vagyok. Pápá
|
Dél-amerikai tapír
Tapirus terrestris 2007.07.21.
Testtömeg: 150-250 kg Testhossz: 1,7-2 m Táplálkozás: növényevő, leveleket, füvet és terméseket fogyaszt. Szaporodás: a nőstény 335-439 nap vemhesség után egy utódot, ritkán ikreket hoz világra.
A tapírok a legősibb emlősök közé tartoznak, amelyek az elmúlt 35 millió évben nem sokat változtak. Jelenleg négy fajuk él, ebből három Közép- és Dél-Amerika, egy pedig Délkelet-Ázsia erdeiben él. A közönséges tapír közülük a legelterjedtebb, amely Dél-Amerika trópusi területein él, az Andok vonulatától keletre. A vízparti, magas páratartalmú trópusi esőerdőket kedveli. A vízhez olyannyira kötődik, hogy nemcsak vízinövényekkel táplálkozni megy bele, hanem veszély esetén is egyből oda menekül, ha teheti. Így nem csoda, hogy a víz felszíne felett és alatt egyaránt jól úszik. Nappal a sűrűben rejtőzködik és pihen, inkább éjszaka táplálkozik. Kizárólagos növényeket eszik, de azon belül szinte mindent, a füvet, falevelet, fiatal hajtást, gyümölcsöt, vízinövényeket egyaránt fogyaszt. Rendszerint ugyanazon az útvonalon mozog, idővel széles csapást vágva a sűrűben. A napi foglalatosságai közé tartozik a fürdés és dagonyázás is, amely a bőrének védelmét szolgálja, többek között a külső paraziták ellen. A főbb természetes ellenségeik a pumák, jaguárok, esetleg a nagyobb méretű anakondák és kajmánok.
Mint általában az esőerdei növényevők, a tapír is magányosan él, csak a párzási időszakban állnak össze kisebb csapatok. A territóriumukat és csapásaikat vizeletükkel és illatmirigyükkel (ami a hímek fején található) jelölik.
A nőstények ösztrusz-ciklusa 50-80 napos, ebből két napig fogékonyak. A hímek nem sokáig maradnak a nősténnyel a megtermékenyítés után, amely sokszor a vízben történik. 335-439 nap vemhesség után rendszerint egy kölyke születik, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal tapír addig szopik, amíg anyjának csak van teje, még ha már tud kemény táplálékot is fogyasztani néhány hetes korában. A kis tapírok testén világos színű pettyek és hosszanti irányú csíkok láthatók, amelyek a rejtőzködést segítik a sűrű bozótban. A mintázat 6-8 hónapos korukban kezd eltűnni.
18 hónapos korukra már elérik a felnőttkori testméretüket, nőstények ivaréretté 28 hónapos korukban válnak. Állatkertben akár 35 évig is élhetnek.
A négy tapírfaj közül a közönséges állománya tűnik a legstabilabbnak, bár ez csak viszonylagos: veszélyeztetett faj, amelyet a vadászat és az élőhelyének pusztulása egyaránt veszélyeztet. |
[343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
